Mese a testiségről (Szerző: Erdős Edina)
- Tombolhatnékom van már megint! - szólalt meg a Testiség. - Azonnal akarom itt és most!
- Te nem vagy magadnál - szólt hozzá a Tudatosság. - Megbolondultál? Azt hiszed, ezzel az eszement viselkedéssel bárki is komolyan fog venni Téged?
- Nem érdekelnek a baromságaid - szólt vissza agresszíven. - Nekem szükségem van! Minden nap! Ez nem úgy van, mint nálad. Ha kell, hát kell, nincs mese. És ha megkapom, akkor minden rendben van.
- Gyökércsakra - szólt nyugodtan a Tudatosság. - Nem akarod emelni a rezgésszintedet?
- Mi az a rezgésszint? Én szexet akarok most és azonnal. Ha szex van, minden van.
A Tudatosság fogta a fejét, és legszívesebben egy szót se pazarolt volna erre a viselkedésre, de megtanulta elfogadni, hogy mindenki máshonnan indul, így máshova érkezik.
- Ismered az Intimitást? - kérdezte csendesen a Testiséget.
- Naná! - válaszolta gúnyosan a Testiség.- Az intimitás az, amikor meztelenkedek valakivel és disznóságokat csinálok. De az se baj, ha nem meztelen, mit bánom én. Csak szex legyen. Azért az elég intim, nem?
A Tudatosság azt gondolta: van itt még munka bőven!
- Azt hiszem, be kéne iratkoznod az Intimitás kurzusaira. - mondta a Tudatosság, erre a Testiség kacagni kezdett.
- Méghogy kurzus! Nincs is könnyebb dolgom, mint kiélni magam. Bármerre nézek, csak olyan egyedeket látok, akik bennem látják egyetlen érzelmi kifejezőeszközüket. Egy jó kufirc, vagy orális szex és minden rendben. Én csak ezt látom. Nincs is kedvem változni. Én vagyok a Testiség, a csapból is én folyok, akkora hatalmam van.
Nehogymár Te a blabla tudatosság, meg intuíció szövegeddel többre legyél képes nálam.
A Tudatosság elhallgatott. Szeretett volna sok dolgot mondani a Testiségnek, hogy magasabbra emelje őt, és megértesse vele, hogy ezer más dolog is van az életben, ami örömöt és beteljesülést okozhat, de nem látta elérkezettnek az időt. Mindaz, ami benne volt a Testiséggel kapcsolatosan, már gyökeresen megváltozott. Annak
idején ő is hasonlóan gondolkozott, és igyekezett is kihasználni azokat az előnyöket, amit akkor abban vélt felfedezni. Idővel azonban rájött, hogy mindez csak illúzió és üresség, ha nincs egy igazi mögöttes tartalom, mely az egészet mozgatja. Egy rövid ideig tartó gyönyör nem váltotta ki a hosszútávú igényeit, és a hiányérzet mindig megmaradt a utána.
- Van még mit tanulnod, Testiség, de elfogadlak. Ha segítségre van szükséged, fordulhatsz hozzám, azonban ha így teszel, már nem lesz számodra visszaút. Felelősséget vállalok azért, amit tudok és átadok Neked, de változtatnod majd Neked kell. Várd ki a pillanatot, amikor készen állsz, és ha úgy érzed,ugornál, szeretettel várlak.
A Testiség flegmán kinevette, és újabb örömök keresésébe kezdett. Valóban nem volt nehéz dolga, rengeteg hódolója akadt. Főképpen olyanok, mint az Önbizalomhiány, a Bizonyítási Kényszer, a Kapuzárási Pánik, a Gyávaság, a Felszínesség, szóval minden, ami alacsony rezgésszinten mozgott, és boldog volt a boldogtalanságában anélkül, hogy tudta volna. Még mindig nem tűnt fel neki, hogy bármennyire is hajszolja a testi élvezeteket, senki nincs mellette a nehéz pillanatokban, és nincs senki, akivel tudna két értelmes mondatot váltani. Igaz, nem is volt ráigénye. Egyenlőre. Ezen a napon senkit nem talált maga mellé, akin kiélhette volna fizikális vágyait, így segített önmagán. Ez is jobb volt a semminél. A Tudatosság ezt nem tudta szó nélkül hagyni.
-Te még mindig nem érted, amit eddig próbáltam Neked elmagyarázni? Hívd már be a Szeretetet az életedbe, és engedd, hogy segítsen elvezetni az Intimitáshoz.
- Dehát én szeretek - válaszolta a Testiség.
- Nem, Te nem szeretsz, Te birtokolsz. Abban méred a minőségeket, mennyi szexuális kapcsolatot élsz meg. Ennek nincs köze az érzelmekhez, ezek szükségletek, melyeket bármi áron kielégítesz, vagyis önző vagy és mérhetetlen módon beszűkült. Látod magad körül a fákat?
- Igen, ott jó helyen vannak, nekem természetes, hogy ott vannak. - válaszolta a Testiség.
- Nem, nem természetes - válaszolta a Tudatosság. - Ezeket a fákat valaki elültette, és féltő odaadó
gondoskodással ápolta, öntözte a Természet támogatásával. Ugyanígy tehetünk a bennünk lévő minőségekkel, értékekkel, és ha nem tanulod meg egyedül, az Élet belekényszerít majd. Ha nem ez az Élet, akkor egy másik. Mert a leckét addig kapod, míg meg nem tanulod, és ha kell, többször le fogsz születni. Szerencséd
van - tette hozzá - hogy az Élet és én is melletted vagyunk. Az viszont kevésbé szerencsés, hogy ennek ellenére még mindig nem látod a lényeget.
A Testiség visszavonult a csigaházába, csukott szemmel. Ha becsukja a szemét, úgysem látja senki, és nincs is mivel foglalkozni. Fogalma nem volt, miről beszél a Tudatosság. Ez mindig egyszerűbb volt, mint a fejét használni.
A Tudatosság eközben épp az Élet háza előtt gurult el öreg kis autójával, dudált is, mert az Élet épp a kertben próbálta az új jógagyakorlatait. A Tudasosság majd' bepisilt a nevetéstől, ahogy az Élet teljesen kitekeredve próbálta megcsinálni azokat a gyakorlatokat, amiket a korábbi jóga órán gyakoroltak a szomszédban. A
dudaszóra ráadásul úgy megijedt, hogy hirtelen nem is tudta melyik lába a jobb és melyik a bal. Kínjában mosolyt erőltetett az arcára, és integetett aTudatosságnak, aki inkább úgy látta jónak, hogy megáll és segít az Életnek felkászálódni a fűből.
-Te meg mi a fenét csinálsz? - ragadta meg a karját, és felhúzta a földről.
-Ne is mondd, teljesen kivagyok - mondta az Élet....
- Na azt látom. Gyere, segítek. Bizonyára lekapcsoltak az agyféltekéid, kéne néha egy kis harmonizálás, nemdebár? Még jó, hogy kineziológus vagy - mondta neki nevetve.
- Meg hát - nevetett vele az Élet - Veled karöltve. Menjünk a teraszra és rajzoljunk fekvőnyolcasokat. Közben mesélj, mi szél hozott már megint erre.
- Tudatosság nélkül nem élet az Élet - nevetett ismét. - Képzeld, elmélkedek....
- Meglepsz ezzel. Már megint min elmélkedsz?
- Volt egy beszélgetésem a Testiséggel. Nem mondom, kő kemény figura. Az Intimitás nem szervez valami tanfolyamot? Kellene nagyon a változás, azt hiszem, sokan felébrednének általa és végre alkalmassá válnának normális párkapcsolatra....